Etológiai megközelítés
Alapvető kutatási módszerek
Rokon tudományterületek
A humánetológia neves kutatói
Nemzetközi szakmai fórumok
Hazai tudományos műhelyek
Magyar nyelvű irodalom - magyar szerzőktől
Humánetológia 2008
Aktuális kérdések, tudományos vélemények és viták
Támogatóink
Rokon tudományterületek
A humánetológia esetében állt elő az a különleges helyzet, hogy legalább két másik tudományterület (a szociobiológia és az evolúciós pszichológia) is a magáénak vallja ezt a területet. Ha azonban az etológia megjelenését és megerősödését a 1920-30-as évekre tesszük, akkor ennek folyománya, hogy a humánetológia, elsősorban Konrad Lorenz és tanítványai révén már a 1950-60-as években önálló kutatási területként jelent meg. Csak jóval később jött létre a szociobiológia a 1970-es években és csak ezt követte a ma olyan divatos evolúciós pszichológia. Igaz ugyan, hogy mint más fajok esetében is a humánetológia története is alapos viselkedés-megfigyelésekkel és leírással kezdődött, de a tinbergeni felvetések nyomán a kutatás felölelte az evolúciós, ökológiai illetve a mechanisztikus kérdéseket is.
Szociobiológia
A szociobiológia nevéből eredendően a szociális viselkedésformák evolúciós előnyeivel foglalkozik. A humánetológiával és az evolúciós pszichológiával szemben sohasem kizárólag az emberrel foglalkozott, hanem vizsgálódásának tárgyát mindenféle, összetett szociális viselkedésformákat mutató faj jelentette. Legnagyobb sikereit éppen a szociális rovarok kutatásában érte el. A legnagyobb vitákat azonban az a törekvés váltotta ki, hogy a szociális viselkedés mögött feltételezett erős genetikai meghatározottságot az ember esetében is érvényesnek tekintette. Sokak számára problémát jelentett, hogy amennyiben a szociális viselkedésünk mögött gének állnak, akkor ez jelentősen korlátozza az ember lehetőségeit viselkedésének megváltoztatására. Ma már nem sokan képviselnek szélsőséges álláspontot a genetikai meghatározottság kérdésében, amihez az is hozzájárult, hogy lényeges mértékben megváltozott a gének működéséről és hatásairól való elképzelésünk.
Magyar nyelvű irodalom: Barash (1980) Szociobiológia és viselkedés. Natura Budapest)
Evolúciós pszichológia
Az alapítók Leda Cosmides és John Tooby szerint az evolúciós pszichológia célja, hogy az emberi elme működését evolúciós okokkal magyarázza. Elképzelésük lényege, hogy a mai ember viselkedési, illetve az ezek mögött lévő neurális mechanizmusai egy folyamatos szelekciós folyamat következtében jöttek létre, illetve alakultak át. Fontos további feltételezés, hogy a mai emberre már csak kismértékű szelekció hat, tehát viselkedési jellegeink illetve kognitív képességeink lényegében egy sokkal korábbi, és a maitól lényeges mértékben eltérő környezetben szelektálódtak. A mai evolúciós pszichológia beépítette a szociobiológia számos újítását is az ember viselkedésének értelmezésébe. Ennek eredményeképpen a hagyományosan közvetlen okok operáló pszichológiát kiegészítve megszületett az evolúciós illetve funkcionális (közvetett okok) magyarázatokat is kereső modern pszichológia, amely lényegében megfeleltethető a tinbergeni alapokon álló humánetológiának, még akkor is, ha vannak hangsúlybeli eltérések.
Magyar nyelvű irodalom: Bereczkei T (2004) Evolúciós pszichológia
Kultúretológia
Jelentőségénél sokkal kisebb figyelmet kapott ez a megközelítés, amely a kultúra evolúciójának vizsgálatába igyekszik evolúciós szempontokat vinni. A tudomány terület 1970-ben Otto König kutatási nyomán indult, aki a kulturális viselkedési formák közötti kapcsolatot, a környezeti hatások szerepét igyekezett feltárni, továbbá párhuzamot vont a biológiai értelemben lényeges fenotipikus tulajdonságok (pl. szemek elkerülése) illetve bizonyos kulturális viselkedés egyes elemei között (pl. szemmotívum használata).
Irodalom: Koenig, O. (1975) Urmotiv Auge. Neuentdeckte Grundzüge menschlichen Verhaltens, München.